Történész fejtegetések érdekességekről

von Hermanitz

A "halálzóna"

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. május 28. - Von Hermanitz

Az előző posztunk, mely a Mount Everest történetével foglalkozik (és érinti Suhajda Szilárd magyar hegymászó tragédiáját is a világ legmagasabb pontján) jelentős érdeklődést kapott és annyi levél érkezett hozzánk, hogy úgy döntöttünk, a sokat firtatott "halálzóna" (death zone) történetét is megírjuk.

halal_zona_moneverest.jpg

Az animációs kép forrása: mount-everest3d.com

A "halálzóna" kifejezést először Edouard Wyss-Dunant, svájci orvos és alpinista használta még a legelső nagy, 1953-as (Hillary-Norgay) megmászást követően, a 8 ezer méter feletti régiókra, mind a 14 db hegycsúcs esetében, melyek magasabbak ennél a határértéknél. (Ezek listáján az első három helyezett: a Mount Everest, a K2 és a Kancsendzönga). Az elnevezés azért nagyon szemléletes, mert itt valóban arról van szó, hogy az itt tartózkodás közvetlen életveszélyt jelent az emberi szervezetre. Ez a zóna a Mount Everesten a 4-es tábornál kezdődik (7950 m magasan) és innentől egészen a csúcsig tart. Ha a 4-es tábortól a megszokott útvonalon halad a mászó, akkor 1,07 mérföldet, azaz kb 1600 métert megtennie ebben a bizonyos halálzónában. Ezt a távolságot azonban hihetetlenül nehéz terepen kell teljesítenie, többnyire 6-9 óra alatt, miközben egy helyen szinte függőleges mászásra is vállalkoznia kell. Ez a hely a Hillary lépcső (természetesen Edmund Hillaryról a Mount Everest első meghódítójáról elnevezve.).

A halálzónában a legalacsonyabb a levegő oxigéntartalma (alig 30%-a a megszokottnak) és az egyéb körülmények (mint légnyomás, hőmérséklet ... stb) is szélsőségesnek tekinthetőek. Az emberi szervezet nagyon rosszul viseli mindezen anomáliákat és gyakori az agy- illetve tüdő ödéma kialakulása (ami halálos lehet). Az orvosi tünetekről más sok poszt készült, így inkább a hegymászók szokásai szemszögéből vizsgáljuk a kihívásokat. A csúcstámadók célja ugyanis a lehető legkevesebb időt tölteni a halálzónában, vagyis a lehető leggyorsabban megtenni a csúcsra az utat, majd szinte rögtön visszaindulva mielőbb lejutni a 4-es táborig (7950 méter alá) a relatív biztonságba.

A probléma ott van, hogy nagyon nehéz jól beosztani az erőnlétet és annyi vizet illetve oxigént vinni, amennyi elegendő a próbatételhez de cipelése sem jelent többszörös igénybevételt a szervezet számára. Azon a bizonyos 1600 méteren ugyanis minden plusz-kilogramm tízszeres szorzóval számítandó. Ha egy csúcs-támadó túl sok időt tölt a halálzónában, mert például rosszullét miatt lassan kezd haladni, esetleg eszméletét veszti, elájul, magatehetetlenné válik (és ráadásul magányosan is halad, társak nélkül, akik segíthetnének neki) akkor sajnos beindul a szervezet teljes leépülése és a visszaszámlálás. Ezért fontos minden óra vagy pláne nap Suhajda Szilárd felkutatásakor.

Felhasznált anyag:

csik.jpg

Egyéb érdekességek nálunk: A mohácsi csata, A kunok története, A magyar családnevek eredete, A torinói lepel története, Miért épp von Hermanitz?, 

vonhemanitz2_alul.jpg

 

12 komment
Mount Everest halál zóna

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://vonhermanitz.blog.hu/api/trackback/id/tr8118134080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.05.29. 13:17:56

A cikkbe belinkelt videóból végre meg lehet tudni, miért lép fel agyi és tüdőödéma nagy magasságban. Nagy köszönet dr. Kulja Andrásnak a közérthető magyarázatért.

index.hu/sport/2023/05/29/suhajda-szilard-eltunes-orvosi-magyarazat-kujla-andras/
Válasz erre 

Jager_ 2023.05.29. 13:36:09

A halálzónába érkezők mindegyikét szükséges lenne ellátni egy olyan műholdas rendszerű nyomkövetővel, amely képes az esetleges eltűnések esetén is még hetekig jelezni a testek pontos helyét. Nem is értem, hogy erről miért nem gondoskodnak. Talán a szegény nepáli állam nem tudná finanszírozni ezeket az eszközöket, de akkor a szervező társaságokat kellene erre kötelezni. Aki bevállalja a mászást, az fizessen.

Szilárd szinte bizonyosan lecsúszott a halálzónából, valószínűleg a Hillary lépcső aljánál érhette a baleset, ahol utoljára látták. Bár az továbbar is kérdéses, hogy miért tért le az útról és kapcsolódott le a biztonsági kötélrendszerről. De valamiért megtette, majd utána visszabotorkálása során csúszhatott meg (és le) a 6500 méteren lévő kettes tábor irányába. Ott aztán egy párkány felfoghatta a leszánkázását. Tragédia. Az egyik legjobb magyar hegymászó.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.05.29. 19:20:27

Én sajnos az alábbi írás azon részével vagyok kénytelen egyetérteni, mely szerint felelős férfi nem hagy asszonyt özvegyen, gyereket árván maga után a halálos hobbija miatt. Mondom ezt úgy, hogy abszolút elismerem Suhajda Szilárd sportemberi nagyságát. De nős, gyerekes férfi legyen elég erős ahhoz, hogy lemondjon egy olyan erőpróbáról, amelyet csak 25%-os eséllyel élhet túl. Ennél még az orosz rulettet is jobb eséllyel lehet túlélni: még 4 "pörgetés" után is 33%-os esély van a túlélésre:

index.hu/belfold/2023/05/29/suhajda-szilard-hegymaszo-eltunes-mount-everest-velemeny-szotyori-lazar-zoltan-jobbik-politikus-velemeny/

„Egy statisztika alapján, 2019-ig 212-en jutottak fel a Mount Everestre oxigénpalack nélkül, közülük 160-an haltak meg. Tehát a halálozási arány 75,5%” – ismertette Facebook-oldalán Nyáry Krisztián.

index.hu/sport/2023/05/29/suhajda-szilard-hegymaszao-mount-everest-eltunt-halalzona-oxigen-nelkul-halalozas-statisztika/
Válasz erre 

Nietzsche. 2023.05.29. 21:27:05

Egy statisztika szerint (Nyáry Krisztián FB és Mandiner bejegyzése alapján): eddig 212 ember jutott fel a Mount Everest hegyére pluszban vitt oxigénpalack nélkül, de közülük csak 52 élte túl ezt a vállalkozást (160 pedig meghalt a hegyen). Ez azt jelenti, hogy az oxigén nélkül mászók 75,47%-a belehalt a kísérletbe és csak 24,53% élte túl.

TÚLÉLÉSI ESÉLY OXIGÉN NÉLKÜL: 24,54%

mandiner.hu/cikk/20230529_suhajda_szilard_hegymaszas_nyary_krisztian_mount_everest

Ehhez azért én hozzátenném, hogy Suhajda Szilárd előtte megmászta plusz oxigén nélkül a 8611 métere K2-őt, ami a Föld második legnagyobb hegye. Kérdezem: Hogyan lehetne valaki felkészültebb annál, hogy megmássza oxigén nélkül a második legnagyobb hegyet a világon. Ez alapján Suhajda Szilárd túlélési esélye nem 24% volt, hanem kb 80%.

Amúgy meg tisztelet Szilárdnak, aki emberfeletti dologra vállalkozott. Ha sikerrel járt volna, azzal hazánk hírnevét is öregbítette volna és most versenyt dicsérné mindenki, napi 3 ezer gratulációval!
Válasz erre 

Aldou Raine 2023.05.29. 22:03:21

Összesen 14 hegycsúcs magasabb a Földön 8 ezer méternél. Van hegymászó, aki mindet megmászta. Mondjuk nrm tudom, hogy plusz O2 nélkül e?
hu.m.wikipedia.org/wiki/Nyolcezer_m%C3%A9tern%C3%A9l_magasabb_hegycs%C3%BAcsok_list%C3%A1ja
Válasz erre 

gigabursch 2023.05.30. 11:20:49

"A halálzónában a legalacsonyabb a levegő oxigéntartalma (alig 30%-a a megszokottnak) és az egyéb körülmények"

Szerintem ez így nem helyes.
Mert a levegő oxigéntartalma _ARÁNYAIBAN_ ugyanannyi, mint bármely más magasságon. Ezért a %-os megközelítés félrevezető.

Helyes(ebbe)en:
Az alacsony légnyomás miatt a fajlagosan azonos oxigéntartalom jóval kevesebb, mint a normál légköri nyomáson, amit ráadaásul a szervezet az eltérő belső sejti nyomások hatására jóval nehezebben tud felvenni.
Az ilyen körülményekhez képest magas sejteken belüli nyomás hatására ráadásul a sejthártyák felrepedése (ödéma) azonnali és halálos veszélyt hordoz magában...

Amúgy, hogy ennek hol van sportértéke, nos azt nem tudom:
Hillary lépcső:
uploads.disquscdn.com/images/1a295401f35c5756d41308bf9674b6666cac35259e3a7f22a251f8cccba4a2e0.jpg?w=800&h=553
Ehhez képest péntek du az Astoria mozgólépcsője kismiska.
Értem én, hogy a serpáknak ez a megélhetési forrásuk, de ez azért túlzás...

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Egyetértek. Sajnos az egyik nímand politikus vonatkozó bejegyzése a fején találta a szöget a "halálos cirkuszi mutatvánnyal".
Válasz erre 

gigabursch 2023.05.30. 11:20:52

@Nietzsche.:
Az utolsó bekezdésed szintén telitalálat.
Válasz erre 

Aldou Raine 2023.05.30. 11:27:23

@gigabursch: Ezt nem jól tudod. Max ezer méterig igaz, hogy a levegő oxigéntartalma ARÁNYAIBAN hasonló, mint a tengerszinten. De utána igenis csökken Arányaiban is. Már az 5300 méteren fekvő alaptáborban is fele az O2 szint, 8 ezer méter felett pedig már harmada!
Válasz erre 

gigabursch 2023.05.31. 00:21:17

@Aldou Raine:
Akkor ezt úgy érted, hogy normál lélgköri nyomáson van
1% egyéb
21% O2
78% N2
és akkor 5300 méteren a 21% fele, azaz erős 10% az O2?
Mi a többi?
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.05.31. 00:21:34

@Aldou Raine:

Beszéljünk már tanult emberekhez méltóan, világosan.

Parciális nyomás - ez számít, és ez egyértelmű az oxigéntartalom vonatkozásában.

"Max ezer méterig igaz, hogy a levegő oxigéntartalma ARÁNYAIBAN hasonló, mint a tengerszinten. De utána igenis csökken Arányaiban is."

Én ezt másképp tudom. Én úgy tudom, hogy az oxigén és nitrogén aránya a magassággal nem változik, legalábbis tizenplusz km magasságig (troposzféra) nem. Ami változik - csökken -, az a légköri nyomás, és ezzel együtt a légköri gázok parciális nyomása.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.05.31. 00:21:44

@Aldou Raine:

5,300 méteren azért fele az oxigén mennyisége egységnyi térfogatban, mert ott a tengerszintinek a fele a légnyomás. Az oxigén _aránya_ azonban változatlanul kb. 21% - pontosan nem tudom fejből. 8xxx méter magasan ugyanezért harmada. A légnyomás ui. a magassággal nem egyenes arányban csökken, hanem gyorsabban.
Válasz erre 

gigabursch 2023.06.08. 15:58:05

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Én is ( @gigabursch: ) eképp tudtam eddig, de @Aldou Raine: magabiztossága megbillentett tegnap, de úgy gondoltam ma reggel utánanézek.
Aztán - bár nem rajongok érte -, de gyorsan rákerestem ma reggel a wiki-n.
Ezután ki lehet jelenteni, hogy a nagy magabiztosság - nagy valótlanságot takart.

Idézet a wiki cikkből ( hu.wikipedia.org/wiki/Leveg%C5%91#A_l%C3%A9gnyom%C3%A1s_v%C3%A1ltoz%C3%A1sa_a_tengerszint_feletti_magass%C3%A1ggal ):
"A légnyomás változása a tengerszint feletti magassággal
A Földet körülvevő, több tízezer méter vastagságú levegőréteg nyomást fejt ki ránk. A légnyomás fizikai értéke a földfelszín egységnyi felületére eső levegőoszlop nyomása. Mértékegysége a „paszkál” (Pa).[3] A tengerszinttől mért magasság növekedésével a levegő nyomása csökken. Ezzel együtt a levegő egyre ritkábbá válik, tehát ugyanolyan térfogatú levegőben a gázok mennyisége egyre kisebb. Mindeközben a gázok százalékos aránya nem változik. Tehát a Himalája tetején a levegő O2 aránya ugyanúgy 21% körüli, mint a tengerszinten. Viszont az oxigén nyomása 5000 méter tengerszint feletti magasságban már csak a tengerszinten mért nyomás fele, a Mount Everest csúcsán pedig a harmada. A levegő – és ezzel arányosan az O2 molekulák – ritkábbá válása és alacsonyabb nyomása okozza a magassági betegség jelenségét."

Szóval... nem ártana egy kicsit felkészültebben nekiállni...
(Kicsit emlékeztet az eset arra, amikor valami agyatlan kretén az egyik zöld blogon elkezdte fejtegetni, hogy hány %-ot változott a tengerek pH értéke a sok elnyelt CO2 miatt. Aztán mikor feltettem a kérdést, hogy egy logaritmikus skálán mégis hogyan értelmezi az 1 és a 100%-ot, akkor utána nagy lett a csend...)

Visszatérve:
A légnyomás változása a magassággal egy közel hiperbola függvénnyel jellemezhető, amely a tengerszint alatt is hasonlóképpen viselkedik. (Lásd a Holt-tengertől a dél afrikai gyémántbányák közel -4 km-es mélységében lévő levegő összetételét.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása