Így karácsonykor sok ünnepi asztalon szerepel főételként a híres bajai halászlé (mely ténylegesen is főétel, nem pedig egyszerű leves). Ex-bajaiként, akinek minden felmenője bajai születésű (bár ő maga már az Alföldön jött a világra) különösen szívügyem a bajaiak tradícionális büszkesége a bajai halászlé.

Nagyapám több halászléfőző versenyt is megnyert még azokban az időkben, amikor valódi halfőző versenyeket rendeztek a városban (kóstoló-zsürivel) és nem Halfőző Fesztivál és népünnepély volt ez az alkalom, hanem igazi megmérettetés. A bajai Halfőző Fesztivál egyébként ma is nagyon színvonalas eseménysorozat és 1996 óta már a 28. alkalommal kerül megrendezésre 2025-ben július 9 és 12 között. 

Emlékszem gyerekkoromban mindkét Baján született nagyapám mesterien készítette el a halat (olykor sütve) de többnyire halászlé formájában (többnyire ponty és törpeharcsa együtt-főzésével). Aztán következett az újabb generáció: Édesapám (aki szintén Baján született háborús időkben, 1944-ben) és egész gyermekkoromban ő főzte a családnak a bajai halászlét minden születésnap illetve karácsony alkalmával. Mégpedig a világ legjobb halászléját. Nézzük mitől is egyedi a bajai halászlé és miben tér el nagy riválisától a szegedi halászlétől. De előbb történetéről essen pár szó.

A Türr kilátó és Baja látképe a levegőből, a Dunával

Baja a Duna mellett fekszik, külső területei el is érik a Dunát pl a Türr István-kilátónál és Petőfi-sziget nyaraló-övezeténél (melyek a kedvenc helyeim ma is Baján). Baja egyrészt nyaraló-város, másrészt horgász és hajózó paradicsom, az itt élők így a vizek szerelmesei (többségükben). A XIX. században sem volt ez másként, amikor a bajai halászlé egyik fontos alkotóeleme a gyufatészta kialakult. Ebben az időszakban számtalan úgynevezett molnárhajó járta a Dunát, melyen természetesen bajaiak is szolgáltak. A molnárhajók olyan úszó alkalmatosságok voltak, melyek a folyón haladva szállították a gabonát miközben a víz meghajtó erejét felhasználva lisztté őrölték azt (sajátos úszó malmokként). A hajókon dolgozók kevéske fizetésüket nem akarták élelemre költeni, így azt ették munka közben és a hajón lakva, ami adott volt: halat. Abból aztán volt bőven a Dunában és ha fogtak belőle, akkor ingyen ételhet juthattak. Annak érdekében, hogy kalóraidúsabb és változatosabb legyen ételük, azzal gazdagították, ami ugyancsk ingyen volt kéznél: liszttel és abból készített tésztával. 

A Dunából kifogott halat megfőzték, és a halászléjükbe a hajón őrölt lisztből készített gyufatésztát tették, hogy laktatóbb ételhez jussanak. A molnárhajón szolgálók idővel a sajátos receptet Baja-szerte elterjesztették, így néhány évtized alatt a város specialitása lett. (A gyufatészta egyébként könnyen kitalálható módon keresztmetszetéről kapta nevét, mely ugyanúgy négszögéletes mint a gyufáé.)

A bajai halászlé és a szegedi között három fontos különbség is van: 1.a bajai halászléba nem passzirozva kerül a halhús, hanem egészben 2.a bajai halászlevet gyufatésztával fogyasztják 3.a bajai halászléban semmi más nincs csak a hal és a tészta (és természetese hagyma) de semmi más, így "szentségtörés" beletenni egyéb dolgokat (krumplit, paradicsmot .. stb) amit egy igazi bajai sosem tesz.

A fentiek dacára részben bajaiként, részben alföldiként azt mondom: fogyassza mindenki saját ízlése szerint a halászlevet, ahogyan jólesik neki. Ennek jegyében kívánok Boldog Új Évet és Boldog Új Esztendőt mindenkinek!